Megvolt a második vita is. Ezek alapján nem csupán az erővonalak, de a törésvonalak is jobban kirajzolódtak. A NER-rel szembeni együttes fellépés többnyire elfedi az ellenzéki koalíció belső konfliktusait, de egy ilyen vitahelyzetben törvényszerű, hogy előmásznak az O1G-szőnyeg alá sepert különbségek. Ez sokakat megijeszt az ellenzéki oldalon, egyúttal reménnyel tölt el a kormányoldalon. Nézzük hát az öt legfontosabbat!

1. A 2010 előtti Gyurcsány-korszakhoz való viszony

Bár az összefogás kényszere miatt eddig mindenki igyekezett a kérdést kerülni, Fekete-Győr András mégis ledobta az Öszöd-bombát. Márki-Zay Péter azonnal mellé is állt, de Karácsony és Jakab inkább a lapuló üzemmódot választotta. Előbbi azért, mert valamilyen szinten érintett volt, utóbbi meg azért, mert az egész Jobbik azzal szemben jött létre. A robbanás látszólag nem rázta meg Dobrev Klárát, sőt, pár gyilkos mondatban viszonozta is a ,,baráti” tüzet. Ez a kérdés, minden bizonnyal ott lebeg majd az összefogás felett továbbra is. És előbb-utóbb valaki, talán a Momentum jelöltje, felvetheti azt a kényes kérdést is: ha már a közpénzek fideszes ellopásával szemben ilyen erővel lépnének fel, mit kezdenek majd a 2010 előtti korrupcióval? Fátylat borítanak rá? Vagy megy tovább a fűnyíró a saját lábukra is?

2. Az LMBTQ közösség

Itt a törésvonal egyértelmű. Lényegében Jakab Péter képvisel konzervatív álláspontot, aki a többiekkel szemben sem a homoszexuális párok házasságát, sem az örökbefogadást nem támogatja. Márki-Zay az állami és egyházi viszonyulás megkülönböztetésével vágta át a gordiuszi csomót, ami kommunikációs bravúr volt, de lényegében ezzel mégiscsak a liberális álláspontot támogatta. Kormányváltás esetén az egyik oldalon tehát az LMBTQ közösség és az ellenzéki pártok többsége, a másik oldalon Jakab Péter és a Fidesz sorakozna fel. Valahol az utóbbi is szivárványos…

3. A jelöltek múltja

Komoly vita alakult ki arról is, kinek van vállalhatatlan jelöltje. A több percig folyó kínos adok-kapok végére kiderült: mindenkinek. Úgy tűnik, a kezdetben beharangozott feddhetetlenségi nyilatkozat a szokásos papírszemét maradt. Érdekesség, hogy senki sem a maga aspiránsát próbálta védeni, hanem inkább a másik szennyeséről rázta a trutyit a többiek arcára. A hírek szerint vesztésre álló Tóth Csaba mögül pedig Karácsony Gergely – mielőtt a többiek és a szavazók erre kényszerítették volna – gyorsan és taktikusan kisasszézott. Ezek után felettébb kellemetlen helyzetet teremtene, ha valami furcsa ok folytán ezen jelöltek bármelyike befutna, a pártoknak pedig jövő tavaszig együtt kellene megmagyarázni, abban a választókerületben miért is az az ember a rendszerváltás garanciája, akiről most ország-világ előtt elmondták, hogy vállalhatatlan.

4. Határon túli magyarok

Bár az eddigi vitákban nem került szóba, de szinte borítékolható, hogy egy Dobrev-kormány hozzányúlna a határontúli magyarok szavazati jogához, akár el is venné azt. A DK szavazók részéről ez egyfajta elvárás is. A többi jelölt inkább átalakítaná a jelenlegi rendszert, amelyben a külhoni magyarok nem az itteni pártokra, hanem saját képviselőkre szavazhatnának. Bárhogy is legyen, egy kormányváltás esetén forró témává válhat ez a kérdés is, ráadásul a Fidesz táborában erősen felszítaná az indulatokat.

5. A feles többségű alkotmányozás

A vita végén csak pár mondatban üzent egymásnak Karácsony Gergely és Dobrev Klára ebben a témában. Előbbi a bársonyos jogfolytonosságot, utóbbi a drasztikus, feles alkotmányozást képviselte. Előbbi humbugnak, utóbbi gyávaságnak, naivitásnak és bűnnek nevezte a másik álláspontját. Márki-Zay és Jakab jakobinus kérlelhetetlenséggel álltak Dobrev oldalára, Fekete-Győr pedig próbálta magára venni a láthatatlanná tevő köpönyeget. A főpolgármester-DK csörte a vita után a Facebookon is folytatódott, ami arra utalhat, hogy a Karácsony-stáb a mindenhonnan suttogott Dobrev-fölény miatt közelharcra volt kénytelen váltani. Ez a kérdés jócskán túlmutat a másik négyen, és könnyen történelmi jelentőségű konfliktussá duzzadhat. (Erről írtam pár napja egy hosszabb bejegyzést is, hogy értsük a lényegét.)

Amennyiben lesz második forduló és Dobrev Klára nem arat rajt-cél győzelmet, ezek és további más belső konfliktusok újra elő fognak kerülni. Miután azonban meglesz a végső jelölt, a pártok minden bizonnyal összesimítják majd mögötte az egységes kormányprogramot. Két dolog azonban valószínű: 1. biztos nem a fenti kérdések lesznek a zászlóikra varrva, 2. a fideszes sajtó viszont pontosan ezekkel fogja zaklatni őket.

#ötkonfliktus #öt #ötérv #ötészrevétel