Leírás
Ez a könyv nem a politikáról szól. Annál sokkal fontosabbról. A halálról. És a hozzá fűződő viszonyunkról. Arról a rettegett és ismeretlen erőről, amely elől szüntelen menekülünk, amelytől annyira szorongunk, és amelynek tényét elfojtani úgy igyekszünk. Amely azonban észrevétlenül mégis rangot, méltóságot és értelmet ad az életünknek. A halál az a végső szörnyűség, amely elragad bennünket az élők közül, de amely egyúttal emberré tette a homo sapienst. Nem az élet értelmét kerestem ezért ebben az írásban, hanem a halálét, mert amíg az utóbbira nincs válaszunk, addig az előbbire mondott minden bölcsességünk a semmiben foszlik szét.
Ibolya –
Hiánypótló! A téma ellenére egyáltalán nem lehangoló. Teljesen más megvilágításba helyezi még a mindennapokat is. Az örök keresőknek kötelező. Várom a folytatást!
Horváth Ádám (megerősített tulajdonos) –
A világ legfontosabb problémája a klímaváltozás, a legfontosabb problémája pedig a halál. A legfontosabb témát járja körül ez a könyv nagy tárgyi tudással, óriási hivatkozott lexikális jegyzékkel, -talán a legfontosabb szerzőktől- közérthetően.
Zoltán –
Mindenképpen ajánlom. Nagyszerű olvasmány egy olyan témában ami lelkünk mélyén mindenkit foglalkoztat. Remélem én is a folytatás.
Dávid (megerősített tulajdonos) –
Remek könyv született a témában Gábor kezei alatt. Üdítő látni és tapasztalni a kutatások terén elvégzett munkát. Remélem más témában is születik még hasonló alkotás!
Varga Vivien (megerősített tulajdonos) –
Gábor rendkívül fontos témákat feszeget, ez tipikusan az a könyv, amit nem szívesen teszel le, ugyanakkor muszáj, annyira elgondolkodtató. A jövő generációjára hatalmas pozitív változással lehet, aki átélte a saját poklát, az tudja, a halálszorongással nem lehet nem foglalkozni. Önmagammal kapcsolatban sok mindenre rádöbbentem, így tudok változni, ami jó dolog.
Zigó Judit (megerősített tulajdonos) –
Tudományos alapossággal, rendkívüli igényességgel megírt mű. A téma ellenére egyáltalán nem lehangoló. Az utóbbi idők legjobb olvasmányélménye számomra. Biztos vagyok benne, hogy időnként újra elő fogom venni és elolvasom, mert mindig új élményt és új gondolatokat fog adni.
Árpád –
Rendkívül jó témát feszeget a könyv. A halálszorongás nagyon sok dolgot teljesen más megvilágításba helyez. A téma ellenére nem lehangoló és rendkívűl alapos a háttérmunka, ami a könyv megírását előzte meg. Az biztos, hogy nem egy könnyed, egyszerű olvasmány.
Leveles László –
Tetszett a könyv. Letehetetlen. Továbbá lenyűgözött a széles szakirodalom, amelyet a szerző használt. Hiteles mű!
Júlia (megerősített tulajdonos) –
Igazán jó könyv, nem könnyű olvasmány ez tény, de letehetetlen..Nagyon megfogott.. Mindig is foglalkoztatott az élet-halál kérdés (gondolat..) Gábort pedig egy nagyszerű, okos, embernek tartom, így nem volt kérdés hogy elolvasom ezt a könyvet,érdekes, és számomra tanulságos volt.Sok kérdésemre választ kaptam. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Jeneiné Gátfalvi Ágnes –
A borító igen érdekes: vastag fekete keret, mintegy régi gyásztávirat, tulajdonképpen még passzol, is a témához. Ami elgondolkodtatott, az a borító közepén elhelyezkedő rajzos kavalkád. Elsőre talán katyvasz, nekem azonban a Tarot kártya lapjai jutottak eszembe. A Királynő arkánum, a Főpap arkánum, a Halál, a Torony és a Bolond arkánum. Lehet, hogy tévedek, de nekem elsőre ez ugrott be. És így már nem is tűnik olyan furcsának, nem zaklat fel a téma sem. Hisz a Tarot-ban a Halál nem szó szerint valaki halálát jelenti, hanem valaminek a végét és egy új kezdetét. (Az arkánum szó jelentése: titkok, titkos szer, orvosság.)
Pszichológiai témájú könyvet ugyan még nem olvastam, de ez benne a kihívás. Nem is annyira könyvnek érzem, inkább egy nagy tanulmánynak. Ez az a típusú írás, amit többször el kell olvasnom, hogy egyre több és több részletet fedezzek fel benne, hogy minden oldalt tökéletesen értelmezhessek. Időnként le kellett tennem, megrágni, átgondolni, elmélkedni. Rengeteg utalás, lábjegyzet más művekre, amikből már pár darabot kijegyzeteltem további olvasásra.
A 25 fejezetből álló könyv helyenként tényleg picit monoton; de ha ezen túllendülünk, akkor igencsak érdekes válaszokat kaphatunk a könyvből. Érdekes megvilágításban, teljesen új szemszögből értelmezni a vallást, a művészetet és a tudományt.
Az egyik elmélet, miszerint a temetkezésből alakult ki a földművelés, nagyon érdekesnek tűnt számomra. Józan paraszti ésszel belegondolva ebbe a lehetőségbe, én azért megkérdezném: Milyen mélyre temetkeztek? Tegyük fel, 1 méter mélyre. Azonban egy mag (legyen búza, vagy bármi más) csak akkor képes kikelni, ha olyan mélyre ássák (vetik), amekkora maga a szem. Már fél méter is sok egy búzának, hiszen a magban lévő összes energiát felemészti, hogy átverekedje magát a földrétegen. (Na, persze, lehet, hogy tévedek.)
A könyv végére rengeteg érdekes gondolattal, „aha” érzéssel lettem gazdagabb.
Ádám –
Tisztelt Vona Gábor!
A könyv olvasása előtt volt egy érdekes, és így utólag nagyobb jelentőséggel bíró párbeszédem. “Mitől félsz leginkább?”, intézték felém a kérdést. Lehetne sorolni helyzeteket, rovarokat, betegségeket, én mégis a halált adtam válaszul. Semmit sem tudva ennek a mélyebb gondolat menetéről, nem feltételezve hogy erre életszemléletet lehet építeni. Mikor a könyv felkonferálásában említette hogy önmagát hiper halál szorongónak tartja, azt éreztem amit a könyv írója érezhetett a kutatásai során: egy általunk elismert személy egyetértése, nem irigységgel tölt el minket, hanem megerősítéssel. Sikerült is egymásutánban 2-szer végig nyálazni a műt. Úgy gondolom életem egyik legmeghatározóbb okfejtése a könyv. Sok mindenre kaptam választ, és magamra ismertem a sorokban. Felismertem a saját harcom, életstratégiám. Persze sok kérdést is felvetett a könyv: a kulturálatlanság, válhat kultúrává? A jelen pandémiában, jobban erősíti a halálszorongást a kultúrális szigorítás, mint maga a fertőző vírus?
Köszönöm ezt a különleges katarzist, és azt remélem hogy Önben is hasonlókat váltott ki!
Nem csak a könyv hanem, a tevékenységei által úgy gondolom hogy nagyon hasznos hálót képes szőni, jó érzés belegabalyodni. Olvastam egy kommentet a facebook oldalán: “… és ez az ember nem kellett 2018-ban?” Sajnos igen, ez a tény pedig fel tudja szakítani a kulturális hálót.
Kitartást kívánok a célokhoz, munkához, és engedje meg hogy az Ön megszólításával éljek:
Barátsággal:
Fülepi Ádám
Ui.: A könyv olvasása alatt, egy önfeledt, boldog nap hazatérve, a parkolóban a szemem megakadt az ezernyi gyertyafényben fürdő temetőn. Egy jól sikerült nap vége, egy mélyen szívbe markoló látvánnyal zárult, ami rávilágított a pincébe zárt szörnyre. Elmosolyodtam a valóság visszaigazolásán, hogy tényleg milyen mértékben ott rejlik a mindennapjainkban a halálszorongás.
Tamás B (megerősített tulajdonos) –
34 évesen 7 éve kűzdök pánikbetegséggel. Nagyon vártam a könyvet, de féltem is tőle. Elképesztően jól megírt, és rendkívül addiktív könyv. Sokan próbálkoztak már e témában nagyot alkotni, de csak kevesen tudták ennyire kendőzetlenül, minden mellébeszélés nélkül feszegetni a témát. Egy jó könyv olvastatja magát, és letehetlen. Egy még jobb könyv elgondolkodtat, és felszabadít. Voltak részek, melyek után pihennem kellett, agyalnom, elemeznem, és hagynom az olvasást egy időre. Pont ettől lett zseniális a könyv. Nehéz olvasmány, tükröt tart elénk, melybe ha elég mélyen belenézünk, megismerhetjük a valódi önmagunk…
Szabó Kristóf (megerősített tulajdonos) –
A könyv a 21. század egyik legfontosabb problémáját vizsgálja átfogóan de érthetően. Teszi mindezt rendkívül széles irodalom jegyzékkel és naprakész hivatkozásokkal. Magyar nyelven ez a mű egy kifejezetten egyedi és figyelemre méltó alkotás.