Az ember most arra készül, hogy gyarmatosítsa az univerzumot. Ez egyrészt csodálatosan izgalmas lehetőség, amibe beleborzongunk. Másrészt azt mondom, Isten ments! A fajunk, amely a saját élőhelyét sem képes fenntartani, amely tele van belső kétellyel, hazugsággal, szorongással, most elkezdje terjeszteni magát a földön kívül is? Valahogy mindig akkor érzünk vágyat az új meghódítására, amikor nem tudunk mit kezdeni azzal sem, ami amúgy is a miénk. A Földet tönkretettük és most menekülnénk? Jobb, ha nem, mert valószínűleg vírussá válnánk az univerzumban.