A Második Reformkor Alapítvány elkészítette első törvényjavaslatát, mely a pártmentes önkormányzatiság alapjait teremthetné meg Magyarországon.
Alábbajavaslatok:
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat
Törvényjavaslat címe: Az önkormányzati választások függetlenségéért
2019. évi ….. törvény
Az önkormányzati választások függetlenségéért
1. §
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 3.§ (1) bekezdés 3. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. jelölő szervezet:
a) az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat;
b) az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt;
c)a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában legalább 2 éve jogerősen szereplő egyesület – amely legalább 2 éve azon a településen vagy fővárosi kerületben tartja fenn székhelyét és folytatja tevékenységét, ahol jelöltet állít, valamint az előző öt lezárt üzleti évben a bevételei között nem szerepel a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt által rendelkezésére bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, továbbá a választás kitűzését megelőző öt évben nem szerepelt a neve, logója támogatóként az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a jelölő szervezetek és a jelöltek által készített plakátokon – a szakszervezet kivételével;
d) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet,
ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette,”
2. §
A Ve. 144.§ (2) bekezdése a következőképpen egészül ki:
„(2) A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a jelölő szervezetek és jelöltek által készített plakátokon párt beazonosítására alkalmas megjelölés nem szerepelhet.”
3.§
A Ve. 148.§ -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a politikai reklámban, valamint a politikai hirdetésben párt beazonosítására alkalmas megjelölés nem szerepelhet.”
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Általános indoklás
A jelenleg hatályos törvény szerint az önkormányzati választáson a főpolgármester, illetve az egyéni választókerületi és egyéni listás jelöltek függetlenként vagy jelölő szervezet jelöltjeként indulhatnak. Jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételüket a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő pártok, valamint egyesületek kérhetik, a szakszervezetek kivételével. A jelenlegi törvényjavaslat alapján az említett személyek azonban párt jelöltjeként a jövőben nem indulhatnának, valamint jelölő szervezetként az egyesületi forma is szigorúbb feltételekhez lenne kötve.
Az, hogy a Parlamentben vannak pártok, az természetes, de a településeken nem egy pártlogó tesz valakit alkalmassá, hanem az, hogy 1. érti a dolgát, 2. az emberek ismerik és megbíznak benne, 3. pedig az, hogy mindenféle kötöttségtől mentesen képes a józan ész és a település érdeke alapján döntéseket hozni. Ennek a három tényezőnek nincs szüksége pártlogóra. A törvényjavaslat eredményeként a településeken hozott döntésekben mérséklődne a pártérdek. A józan ész és a személyes felelősség nagyobb szerepet kapna. A választásokon – akár pozitív, akár negatív értelemben – nem egy pártlogó alapján ítélné meg a jelölteket a választó, hanem a személyes kvalitások alapján.
Valamint fontos még, hogy az aktuális kormány számára kisebb lenne az esély arra, hogy a települések támogatása politikai alapon történjen. Továbbá helyi szinteken erősödne az értelmes viták lehetősége és a közösségi összetartozás azáltal, hogy nem a pártszínek mentén alakulnának meg a testületek. Az önkormányzati szektort az elmúlt években leépítették. Ehhez pedig azért asszisztáltak a testületek, mert pártérdek alapján gondolkodtak vagy féltették magukat. Valóban független önkormányzatokkal ezt nem lehetett volna megtenni. Nagyon fontos téma ez, hiszen a szabadabb és függetlenebb helyi közélet az országos politika színvonalára is pozitívan hatna.
Részletes indoklás
1. §
A módosítás azt eredményezné, hogy a jövőben párt nem jelölhetne polgármesterjelöltet, valamint önkormányzati képviselőjelöltet. Továbbá, jelölő szervezetként az egyesületekkel szemben is szigorúbb követelményeket fogalmazna meg a törvény, melynek eredményeképpen a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása a pártoktól függetlenebb választási eljárást jelentene.
2. §
A módosítás alapján helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a jelölő szervezetek és jelöltek által készített plakátokon párt beazonosítására alkalmas megjelölés nem szerepelhetne. A megjelölés alatt minden olyan jelzést (név, szlogen, logó stb.) kell érteni, amely alkalmas arra, hogy azáltal a választó bármely párthoz kösse a jelöltet, illetve a jelölő szervezetet.
3. §
A módosítás alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a politikai reklámokban, valamint a politikai hirdetésekben párt beazonosítására alkalmas megjelölés nem szerepelhetne. A megjelölés alatt minden olyan jelzést (név, szlogen, logó stb.) kell érteni, amely alkalmas arra, hogy azáltal a választó bármely párthoz kösse a jelöltet, illetve a jelölő szervezetet.
4. §
Hatályba léptető rendelkezés.
Címzett: Kövér László, az
Országgyűlés elnöke
Tárgy: Alaptörvény módosítás
Benyújtó: ismeretlen
Mellékelten — Magyarország Alaptörvényének S) cikke alapján — benyújtom a „Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosításáról” szóló előterjesztést.
A javaslat indoklását csatolom.
Budapest, 2019. október …
Tisztelettel:
Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosításáról
(2019…………………)
Az Országgyűlés, mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:
- cikk
Az Alaptörvény 8. cikk a következőképpen egészül ki:
„VIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok országos szinten közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.”
2. cikk
- Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő15. napon lép hatályba.
- Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
- Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.
Általános indokolás
Fontos lenne, hogy az országos és az önkormányzati politikát elválasszuk egymástól. Sajnos jelenleg a pártok inkább csak ártanak az önkormányzati munkának. Beszűkítik a vitákat, valamint a pártok által a települések is megkülönböztetésre kerülnek, ugyanis jobban dotálják azokat az önkormányzatokat, ahol az éppen aktuális kormány pártjának az embere a vezető.
Az önkormányzatiságot kontraszelektálja a pártos logika: sok esetben nem megfelelő képviselők, polgármesterek kerülnek megválasztásra, csak azért, mert az adott párt logója van mögöttük. A módosítás alapján egy alkalmas és tisztességes ember továbbra is lehetne „logó nélkül” polgármester, valamint önkormányzati képviselő, csupán csak egy dolog változna, mégpedig, hogy a pártok helyi szinten nem szólhatnának bele a helyi közösségek életébe.
Ez a módosítás összefügg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításával, amelynek eredményeképpen a jövőben párt nem lehetne jelölő szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.
Részletes indoklás
- cikkhez
A pártok a jövőben országos szinten működhetnének közre a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem lehetne jelölő szervezet a párt.
- cikkhez
Hatályba léptető rendelkezések.