A magyarságra kétféle jövő várhat a 21. században. Az egyik a múlt század törzsi háborúinak folytatása és ezzel a folyamatos pusztulás. A másik egy alkotó és teremtő építkezés: a második reformkor. Én az első jövőképért dolgoztam évekig, ezért belülről ismerem és tudom, hogy az nem vezet sehová. Éppen ezért álltam a másik jövőkép mellé. Mert végre építeni és teremteni szeretnék.

A sikert persze így sem adják ingyen. A második reformkor nem egy tuti recept. A második reformkor egy új társadalmi érzés, attitűd, hangulat, amely tisztában van azzal, hogy mindenért meg kell dolgozni, a saját életünkben ugyanúgy, mint egy közösség életében. Egyúttal tudja azt is, hogy jelenleg nem működünk közösségként, és csak akkor leszünk közösség, ha képesek vagyunk egymást elfogadva nem a múltban keresni azt, ami szétválaszt, hanem a jövőben azt, ami összeköt. Ha lesznek újra közös céljaink.