Naplóbejegyzés

A mai napon a 2009. július 4-én történt események kapcsán döntést hozott a II. és III. Kerületi Bíróság. Mint arra talán sokan emlékeznek, ez volt az a nap, amikor leültem a gárdisták közé, hogy velük együtt tiltakozzam az ellenük folyó politikai támadássorozat ellen, és kifejezzem szolidaritásomat ezen nagyszerű emberek, bajtársaim felé.

Csütörtökön hat órakor az Orosz Nagykövetségre voltam hivatalos, Oroszország napja nemzeti ünnep alkalmából. Az eseményen, amely egy állófogadás volt, több száz politikai, közéleti személy jelent meg. A Fidesz-KDNP részéről Simicskó Istvánt és Jakab Istvánt láttam, az MSZP és az LMP részéről senkit. A Jobbik részéről jómagam voltam ott, és szerencsére sikerült a nagykövetség több munkatársával és az új nagykövettel is néhány szót váltanom. A választási kampány során számtalanszor terjedt a hír, hogy micsoda orosz pénzeket kapunk, hogy állandóan Moszkvába járok, de az igazság az, hogy a nagykövetségen is most jártam először, és még soha életemben nem beszélgettem orosz politikussal. Ezidáig. A nagykövetség munkatársai egyébként nagyobbrészt fiatalok, ami nagyon szimpatikus nekem.

Ma elképesztő nyilatkozatot tett Orbán Viktor, aki arról beszélt, hogy a honvédség kötelekéiből, aki a Gárdába lép, az nem más, mint dezertőr. Ezzel a "nemzeti együttműködés" miniszterelnöke ismét arcul csapta azokat az embereket, akik az elmúlt években a legbátrabban kiálltak a magyar nemzetért. Méltatlan és felháborító nyilatkozat. Ismét előjött a kisgömböc mentalitás. Mindent magamba akarok kebelezni, amit meg nem tudok, az dögöljön meg.

Szerintem a gárdisták nem dezertőrök, hanem bátor és tisztességes magyar emberek, akikért eddig is és a jövőben is ki fogok állni. Ha kell, akkor Orbán Viktor ellen is. Ja, és szerintem az igazi dezertőr az, aki egy kritikus helyzetben gyáván cserben hagyja az övéit. Mondjuk egy demonstráción, amire rárontanak a rendőrök...

Délelőtt 11 körül érkeztem Edelénybe, ahol szörnyű állapotok fogadtak, de a helyiek és Molnár Oszkár polgármester elmondása szerint is jóval jobbak, mintha szombaton érkeztem volna. A várost a megáradt Bódva kettéhasította, a két part között egy markoló lapátjában lehetett csupán közlekedni. Azt az információt kaptuk, hogy itt már nem fog emelkedni az ár, így átmentünk Felsőzsolcára, ahol a helyzet még tragikusabb volt, hiszen az egész települést ki kellett üríteni. Délután egy szerencsétlen áramütés miatt sajnos már halálos áldozata is volt az árvíznek.